hecsedlilekvár

Hétvégén erdőben jártunk, némi napsütés is volt még, bezsákoltunk kb fél kiló csipkebogyót meg egy csomó gombát, válogatott mérgekkel, na ezért kell megvizsgáltatni, és így nincs most gombás ételről bejegyzés. Marad tehát a toxinmentes hecsedli. Leszedés közben összevissza karistolja az embert a sok nyomorult tüske, ezért mielőtt nekiállnánk az elkészítésnek, gyönyörködjünk kicsit a sok szép piros bogyóban, nemsokára úgyis gyűlölni fogjuk őket egyesével és intenzíven. Szedésnél, ha találunk alkalmas bokrot, érdemes a puha, fonnyadt bogyókra rámenni, a kemény élénkpirosak melósak, de abból több volt, szóval nyilván azt is szedtük, így itt eléggé vegyes lett a felhozatal. Ki is próbáltam a mennyiségből üstöllést három cuccot, kettő még folyamatban, egy már kész. Pucoláskor egy marék bogyót bedobtam sok vízbe, hogy majd kiázik teának, ez még elég furcsa, aztán az érett bogyókból egy párnál ki lehetett nyomni egyben a magokat, az így magtalanított gyümölcshúst külön tettem kis vízbe, abból lesz leves (mert így csak áztatni kell, nem forralni, merthogy forralással megöljük a C-vitamint) a maradék szottyos magot, kemény bogyókat ilyesmit meg bedobtam egy lábosba vízzel, hogy abból lesz a lekvár, és forraltam rettentő sokáig (forralás megkezdéséig már több órányi meló volt a cuccal, tanulás helyett ideális, nem az a tíz perc alatt összedobom-kategória), majd soksok órányi forralás után átpasszíroztam szűrőn (szűrő, kanál, keveset beleteszel, anyázol hogy összevissza repülnek ki belőle a magok, szórakozol vele amíg meg nem unod, és fél kiskanál lé le nem csöpög belőle az alatta lévő edénybe. ezt megismétled végtelenszer, elgondolkodsz hogy a kezed kímélése végett exoskeletont kérsz karácsonyra), ha kész, akkor a visszamaradt magokat még fel lehet önteni vízzel, forralni, újra szórakozni a szűrővel, akár több körben, ezt vérmérséklettől függően elhagyhatjuk. Na a végére lett is némi csipkebogyópüré, tettem bele cukrot, csipet sót, facsartam bele citromot (ízlés szerint, kóstolgatva, menni fog, csak bátran), majd forraltam, amíg sűrűbb ketchup állagú nem lett, kifőzött kis üvegekbe töltöttem, azokat fejreállítottam pár percre majd mentek a dunsztba. Két picike üveg lett, két délután szórakoztam ezzel, szóval nem idő- és költséghatékony, azt meg kell állapítani, viszont a hecsedlilekvár finom lett, csak meg ne kóstolja, meg ne kedvelje senki, mert egy ideig most nem állnék neki újra :)